Megszereztem Juantól a shimlai Nyári Palota képeit. Gondoltam nem rakom bele utólag, mert így jobban kezelhető. De ezeket nem szivesen hagytam volna ki. Na jo a nevezetes asztalnal nem Gandhi ul, hanem Mr Oman 1 (harom van beloluk) all, de az asztal a lenyeg. Egyebkent epp ez a srac itt vegezte az egyetemet Bombayben (Mumbai). Itt elt negy evet.

A kepen lathato plafon mintaja a Kasmiri reszen elterjedt. Nem tudom igy lekicsinyitve mennyire lathatoak a kepek. Nekem itt kicsit sotetek, de most eleg gagyi gepnel ulok. Na egy probat meger.

a Kicsit ossze vannak keveredve, de itt a szerkesztoben ennel jobban nem tudom sorrendbe rakni.

Mindenkinek jo hosszu hetveget kivanok. Nekem ma van itt az utolso ejszakam. Holnap mar este 11-kor visznek ki a repterre. Szombaton delben mar otthon ebedelek (utana alvas!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ). Ja es hetfon munka. Csak hogy akklimatizalodjak. :-)))))

Meg holnap itt megirom az utolso napok torteneseit.  Ezutan mar csak a Jaipuri kirandulassal vagyok ados. Azt igerem nem hagyom el, mert gyonyoru volt a rozsaszin varos!

Nagy adossagom marad azt hiszem az etelek bemutatasa, de ez meghaladta az en tudomanyomat. Egyfelol ugy erzem mindig ugyanazt eszem, masfelol viszont gozom sincs rola mit eszem. Talan nem vagyok egyedul, mert a kajarol senki sem keszitett kepeket, pedig annyit es annyi helyen ettunk!

Apropo ki mondta, hogy itt fogyni fogok????? Ha hazamegyek gyozzem leadni amit itt felszedtem. Pedig rizst es desszertet mar ket hete nem eszem. :-)))) Igaz nekem nem volt a gyomrommal semmi bajom es mindenevo vagyok. 

Apropo gyomor. A kezdeti talan tulzottnak tuno ovatossagot mar jo ket hete feladtam. Nincs rendszeres fertotlenito kendos keztorles, mindentol valo menekules.

Maradtak az egyebkent otthon is betartando szabalyok: gyakori kezmosas,  mosatlanul nem eszem semmit, csapvizet nem iszom. Kb ennyi. Na jo, utcan meg mindig nem ennek, igy maradt a meki es a palackos asvanyviz. Ezektol eltekintve ugy mukodtem, mint otthon.

Aki Indiaba keszul az alabbi szafari utvonalat javasolom. Nehany ora buszozas a hetes, illetve piros hetes buszon, seta nyilvanos WC latogatassal a Keletiben, majd a Verseny utcanal levo piac megtekintese. 

Ha ettol nem ment el vegleg a kedve, akkor jojjjon batran, mert ha ezeken tulteszi magat az ember, akkor csodaszep dolgokat lathat.

Es ezeket a rettenetes allapotokat mi csak Delhiben lattuk. A tobbi helyen teljesen elefogadhato körülmények vannak. Egy érdekes adatot hallottunk tegnap. Delhi lakosságának a 40 %-a nyomornegyedekben él. Ez persze gondolom nem azt jelenti, hogy koldusok, csak olyan körülmények között él.

Hat azért van ebben az országban mit tenni. Ha csak az 50 % feletti irastudatlansagot veszem. Es azt, hogy meg ma sem minden gyerek jár iskolába. Azt hiszem a mi gyerekeinknek (és persze sok elégedetlen, nyafogo felnőttnek) is nem ártana egy tanulmányi kirándulás Indiába. És mi még a vidéki területeken nem is jártunk. Sajnos ahányan annyiféleképpen emlékszünk, de majd igyekszem utánanézni, ugy emlékszem, a lakosság 80 %-a nem városi környezetben él.

Szoval meg nehany napig nyujtok olvasnivalot utana mar csak az unalmas hetkoznapok kovetkeznek. :-))))